Német Nemzetiségi Önkormányzat

Képviselői névjegyzék:

1.) Arnold Mária Herend, Vasút u. 41.

2.) Etlinger Gáborné Herend, Kossuth L. u. 102/A.

3.) Hudi Katalin Herend, Pipacs u. 15/A.

4.) Molnár Hajnalka Herend, Diófa u. 24.

 

 A Herendi Német Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületének

32/2014. (XI.12.) HNNÖ számú határozata

A Herendi Német Nemzetiségi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

 

A Herendi Német Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 113. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi Szervezeti és Működési Szabályzatot alkotja meg:

1. A Nemzetiségi Önkormányzat elnevezése és bélyegzője

1.1. A Herendi Német Nemzetiségi Önkormányzat (a továbbiakban: Nemzetiségi Önkormányzat) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.) 50. §-ának megfelelően létrejött települési nemzetiségi önkormányzati testület.

1.2. A Nemzetiségi Önkormányzat Herenden működik.

1.3. A Nemzetiségi Önkormányzat megnevezése:

Herendi Német Nemzetiségi Önkormányzat”

Német nyelven: „ Deutsche Nationalitátenselbstverwaltung Herend”

1.4. A Nemzetiségi Önkormányzat székhelye: 8440 Herend, Kossuth utca 97.

1.5. A Herendi Német Nemzetiségi Önkormányzat bélyegzője:

Kör alakú formában „Herendi Német Nemzetiségi Önkormányzat ”

Német nyelven: „Deutsche Nationalitätenselbstverwaltung Herend”

 

2. A Nemzetiségi Önkormányzat jogállása, feladat- és hatásköre

2.1. A Nemzetiségi Önkormányzat jogi személy.

2.2. A nemzetiségi önkormányzati feladat- és hatáskörök a nemzetiségi önkormányzat testületét illetik meg. A Nemzetiségi Önkormányzatot az elnök képviseli. A települési Nemzetiségi Önkormányzat testülete a képviselő-testület.

2.3 A Nemzetiségi Önkormányzat testülete a feladat- és hatáskörét a szerveire (elnök, bizottság), valamint - törvényben meghatározottak szerint - társulására átruházhatja.

2.4. A Nemzetiségi Önkormányzat testülete az átruházott hatáskör tekintetében utasítást adhat a hatáskör gyakorlásához, és e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható át.

2.5. A Nemzetiségi Önkormányzat - jogszabályi keretek között - át nem ruházható hatáskörében minősített többséggel határozza meg törvényes működésének feltételeit, így

  1. szervezeti és működése részletes szabályait az alakuló ülést követő három hónapon belül, továbbá módosítja azt a szükségessé válást követő harminc napon belül,

  2. a nemzetiségi önkormányzat elnevezését, jelképeit, az általa képviselt nemzetiség ünnepeit,

  3. vagyonleltárát, törzsvagyona körét és a tulajdonát képező vagyon használatának szabályait,

  4. a használatába adott, egyéb módon rendelkezésére bocsátott állami vagy helyi önkormányzati vagyon használatára, működtetésére vonatkozó szabályokat, továbbá e körben megköti a szükséges megállapodásokat,

  5. gazdálkodó és más szervezet alapítását vagy az ezekben való részvételt,

  6. önkormányzati társulás létrehozását vagy társuláshoz való csatlakozást,

  7. feladat- és hatáskör átvételét más önkormányzattól,

  8. amit törvény vagy a szervezeti és működési szabályzat ilyenként határoz meg.

2.6. A Nemzetiségi Önkormányzat át nem ruházható hatáskörében dönt:

  1. elnöke, elnökhelyettese megválasztásáról,

  2. bizottság létrehozásáról,

  3. bírósági ülnökök megválasztásáról,

  4. költségvetéséről és zárszámadásáról, ellátja továbbá az ezzel kapcsolatos, az államháztartás működési rendjére vonatkozó jogszabályok szerinti adatszolgáltatási teendőket,

  5. hatáskörébe tartozó kinevezésről, vezető megbízásáról,

  6. pályázat, állami támogatás iránti kérelem, igénylés benyújtásáról, támogatásról történő lemondásról,

  7. olyan ügyben, amely törvény vagy a szervezeti és működési szabályzat szerint át nem ruházható hatáskörébe tartozik.

 

2.7 A tulajdonost megillető jogosultságokról a Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testülete át nem ruházható hatáskörében minősített többséggel határoz.

3. A Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testülete

3.1. A Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testülete az Njtv. 51. § b) pontja alapján négy főből áll.

3.2 A képviselő-testületet alkotó települési nemzetiségi önkormányzati képviselők névjegyzékét jelen Szervezeti és Működési Szabályzat 1. melléklete tartalmazza.

4. A nemzetiségi önkormányzati képviselő

4.1. A nemzetiségi önkormányzati képviselő, mint a Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testületének tagja, nemzetiségi ügyekben az adott nemzetiség érdekeit képviseli. Részt vesz a Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testületi döntéseinek előkészítésében, a döntésben és a végrehajtás megszervezésében.

4.2. A nemzetiségi önkormányzati képviselő

  1. a testületi ülésen az elnöktől, elnökhelyettestől, a helyi önkormányzat jelen lévő képviselőjétől nemzetiségi önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen szóban, vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban érdemi választ kell adni,

  2. kérésére írásbeli hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, kérésére véleményét szó szerint rögzíteni kell a jegyzőkönyvben,

  3. megbízás alapján képviselheti a nemzetiségi önkormányzat testületét,

  4. köteles részt venni a testület munkájában,

  5. megbízatásának ideje alatt legalább egy alkalommal köteles részt venni a megyei kormányhivatal által szervezett ingyenes képzésen.

4.3. A nemzetiségi önkormányzati képviselő megbízatása, jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek, jogai és kötelezettségei a megbízatás megszűnésével szűnnek meg.

4.4. A nemzetiségi önkormányzati képviselő az Njtv. 103. § (1) bekezdése szerint vagyonnyilatkozatot köteles tenni.

 

4.5. A Képviselő-testület tagjai által tett vagyonnyilatkozatokat két – elnöki és elnökhelyettesi megbízással nem rendelkező – képviselő tartja nyilván és ellenőrzi.

 

4.6. A nemzetiségi önkormányzati képviselő köteles kérelmezni felvételét a köztartozásmentes adózói adatbázisba az Njtv. 107. § (3) bekezdésében foglaltak szerint.

 

4.7. A méltatlanság megállapítására az Njtv. 107. §-ában foglaltak az irányadók.

4.8. A nemzetiségi önkormányzat tisztségviselőjének és tagjának összeférhetetlenségére az Njtv. 106. §-ában foglaltak az irányadók.

4.9. A nemzetiségi önkormányzati képviselő megbízatása megszűnik:

  1. a megválasztását követő általános nemzetiségi önkormányzati választás napján, jelöltek hiányában elmaradt választás esetén az időközi választás napján,

  2. választójogának elvesztésével,

  3. összeférhetetlenségének kimondásával,

  4. méltatlanság megállapításával,

  5. lemondással,

  6. a képviselő-testület feloszlatásával,

  7. a képviselő-testület feloszlásával,

  8. ha a nemzetiségi önkormányzati képviselő annak az ülésnek az időpontjától számítva, amelyről első ízben távol maradt, egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén,

  9. a képviselő halálával.

 

5. A Nemzetiségi Önkormányzat elnöke és elnökhelyettese

5.1. A Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testülete az alakuló ülésen tagjai közül társadalmi megbízatású elnököt választ. Az elnök tanácskozási joggal veszrészt a települési önkormányzat Képviselő-testületi és bizottsági ülésén.

5.2. Az elnöknek a képviselő-testület működésével kapcsolatos feladatai:

  1. segíti a képviselők munkáját, gondoskodik a képviselők információellátásáról;

  2. összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését;

  3. képviseli a Nemzetiségi Önkormányzatot;

  4. a képviselő-testületi ülésekről készült jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv hitelesítővel együtt aláírja, és az ülést követő tizenöt napon belül megküldi azt a megyei kormányhivatalnak, valamint a helyi önkormányzat által az Njtv. 80. § szerinti megállapodásban megjelölt személynek (jegyző vagy megbízottja);

  5. kapcsolatot tart a települési önkormányzat polgármesterével, jegyzőjével;

  6. szervezi és biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodását;

  7. dönt az átruházott hatáskörbe tartozó kérdésekben;

5.3. képviselő-testület az elnök helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású elnökhelyettest választ. Az elnökhelyettes az elnök akadályoztatása esetén ellátja az elnök feladatait, illetve rendelkezik jogosítványaival.

5.4. Az elnök és az elnökhelyettesi tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületi ülést a legidősebb képviselő hívja össze és vezeti.

 

6. A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSE

6.1. Herend Város Önkormányzata biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat részére az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról.

6.2. Herend Város Önkormányzata a Polgármesteri Hivatala útján az Njtv. 80. §-ban foglaltakkal összhangban külön megállapodás alapján a következőket biztosítja:

  1. biztosítja az önkormányzat működéséhez (a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához) szükséges tárgyi és személyi feltételeket;

  2. előkészíti a testületi üléseket (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása);

  3. előkészíti a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseit, ellátja a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatokat;

  4. ellátja a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat; és

  5. az a)-d) pontokban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségeknek - a testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználata költségei kivételével - a viselése.

6.3. A Nemzetiségi Önkormányzat és Herend Város Önkormányzata a 6.2. pontban foglaltak teljesítése érdekében az önkormányzati működés feltételeinek biztosítására és az ezzel kapcsolatos feladatok ellátására vonatkozóan megállapodást kötnek. A megállapodást minden év január 31. napjáig, általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő harminc napon belül felül kell vizsgálni.

6.3.1. A megállapodásban rögzíteni kell

  1. a helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetésének előkészítésével és megalkotásával, valamint a költségvetéssel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével, továbbá a helyi nemzetiségi önkormányzat önálló fizetési számla nyitásával, törzskönyvi nyilvántartásba vételével és adószám igénylésével kapcsolatos határidőket és együttműködési kötelezettségeket, a felelősök konkrét kijelölésével,

  2. a helyi nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásaival kapcsolatosan a helyi önkormányzatot terhelő ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási, szakmai teljesítésigazolási feladatokat, továbbá a felelősök konkrét kijelölését,

  3. a helyi nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásának a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott szabályait, különösen az összeférhetetlenségi, nyilvántartási kötelezettségeket,

  4. a helyi nemzetiségi önkormányzat működési feltételeinek és gazdálkodásának eljárási és dokumentációs részletszabályaival, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjével, és az adatszolgáltatási feladatok teljesítésével kapcsolatos előírásokat, feltételeket.

6.3.2. A helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat közötti megállapodásban rögzíteni kell, hogy a jegyző vagy annak - a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő - megbízottja a helyi önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.

6.3.3. Önkormányzati működésen értendő a testületi üléseken és a közmeghallgatáson túl, a bizottságok működése, a tisztségviselői és képviselői megbízatás ellátása, valamint a kötelező önkormányzati feladatok ellátását szolgáló rendezvények megtartása is.

7. A képviselő-testület megalakulása

7.1. A Nemzetiségi Önkormányzat testületének alakuló ülését a helyi választási bizottság elnöke a választást követő 15 napon belüli időpontra hívja össze.

7.2. Az alakuló ülést a jelenlévő legidősebb nemzetiségi önkormányzati képviselő, mint korelnök vezeti a képviselő-testület elnökének megválasztásáig.

7.3. Az alakuló ülés első napirendi pontjaként a választási bizottság elnöke beszámol a testület tagjai választásának eredményéről.

7.4. A települési nemzetiségi önkormányzati képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen - választása szerint - anyanyelvén vagymagyarul, vagy mindkét nyelven az Njtv. 155. § szerinti szöveggel - választása szerint - esküt vagy fogadalmat tesz, és erről okmányt ír alá.

7.5. A nemzetiségi önkormányzati képviselő az eskü vagy fogadalom letételét megelőzően is gyakorolhatja képviselői jogait.

7.6. Az alakuló ülésen a Nemzetiségi Önkormányzat a testületének tagjai közül megválasztja az önkormányzat elnökét, elnökhelyettesét, megalkotja szervezeti és működési szabályzatát, dönthet bizottság létrehozásáról, és tiszteletdíjakról.

 

8. A képviselő-testület működése

8.1. A képviselő-testület éves munkaterv alapján működik.

8.2. A munkaterv tervezetét az elnök minden év december 31-ig, de legkésőbb a következő év első ülésén terjeszti a képviselő-testület elé.

8.3. A munkaterv összeállításáról az elnök gondoskodik. A munkaterv összeállításához az elnök javaslatot kér:

  1. képviselő-testület tagjaitól,

  2. a jegyzőtől.

8.4. A képviselő-testület működését a Polgármesteri Hivatal segíti.

 

9. A képviselő-testület összehívása

9.1. A Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testülete alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

9.2. A Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testülete szükség szerint, de évente legalább négy ülést tart (rendes ülés).

9.3. Az ülést össze kell hívni:

  1. a nemzetiségi önkormányzati képviselők több mint egynegyede (legalább két képviselő),

  2. a nemzetiségi önkormányzat bizottsága, vagy

  3. a megyei kormányhivatal kezdeményezésére, amennyiben az indítvány tartalmazza a testületi ülés összehívásának indokát, napirendjét, pontos időpontját és helyszínét (rendkívüli ülés).

9.4. Az ülést az elnök, illetve akadályoztatása, vagy a tisztség ideiglenes betöltetlensége esetén az elnökhelyettes elektronikus úton elküldött meghívóval hívja össze. Sürgős esetben a rendkívüli ülés összehívására telefonon vagy szóban is sor kerülhet.

 

9.5. A testületi ülés meghívóját a napirendi pontok írásos anyagaival együtt úgy kell elküldeni, hogy azt a testület tagjai és a meghívottak legalább 3 nappal az ülés előtt megkapják.

9.6. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének, napjának, kezdési időpontjának, a napirendi pontoknak a megjelölését, illetve az előterjesztők nevét is.

9.7.A testület ülésére - a tagokon kívül - tanácskozási joggal azokat kell meghívni, akiknek jelenlétét a jogszabály kötelezővé teszi, vagy akiknek meghívását az elnök az egyes napirendi pontok megtárgyalásához indokoltnak tartja.

10. A képviselő-testület ülései

10.1. A képviselő-testület ülései nyilvánosak.

10.2. A képviselő-testület zárt ülést tart összeférhetetlenségi, méltatlansági, és kitüntetési ügy tárgyalásakor, vagyonnyilatkozati eljárás és fegyelmi büntetés kiszabása során.

10.3. A képviselő-testület zárt ülést tarthat az érintett kezdeményezése alapján:

  1. választás,

  2. kinevezés,

  3. felmentés,

  4. vezetői megbízás, megbízás visszavonása,

  5. fegyelmi eljárás megindítása,

  6. állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor.

10.4. A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.

10.5. A testület zárt ülést tart, ha fentieken túlmenően az ügyet érintően a nyilvánosságot kizárja.

10.6. A zárt ülésen a testület tagjai, az Njtv. 80. § szerinti megállapodásban megjelölt személy (jegyző vagy megbízottja), illetve meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Az érintett meghívását törvény kötelezővé teheti.

11. Határozatképesség

11.1. Nemzetiségi Önkormányzat Képiviselő-testülete akkor határozatképes, ha az ülésen, és az adott döntés meghozatalánál a nemzetiségi önkormányzati képviselők több mint a fele jelen van. A határozatképesség megállapítása során a jelenlévő érintettet, a döntéshozatalból kizárt képviselőt, továbbá a be nem töltött képviselői helyet a jelenlevők létszámába be kell számítani. A javaslat elfogadásához

  1. egyszerű többséget igénylő döntés esetén a döntéshozatalnál jelenlévő,

  2. minősített többséget igénylő döntés esetén a megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

11.2. Az előírt támogatottság hiányában az előterjesztett javaslat elutasítottnak tekintendő.

11.3.A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozza meg a döntését.

11.4. Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete minősített többséggel dönt

  1. szervezete és működése részletes szabályairól,

  2. a nemzetiségi önkormányzat elnevezéséről, jelképeiről, a német nemzetiség ünnepeiről,

  3. vagyonleltáráról, törzsvagyona köréről és a tulajdonát képező, vagy az állam, helyi önkormányzat, vagy más nemzetiségi önkormányzat által használatába adott vagyon (vagyon elemek) használatának szabályairól,

  4. gazdálkodó és más szervezet alapításáról, megszüntetéséről, átalakításáról, vagy az ezekben való részvételről,

  5. önkormányzati társulás létrehozásáról vagy társuláshoz való csatlakozásról,

  6. feladat- és hatáskör átvételéről,

  7. arról, amit törvény vagy a szervezeti és működési szabályzat ilyenként határoz meg.

12. Tanácskozási rend

12.1. A képviselő-testület ülését az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes vezeti.

12.2. Az elnök a képviselő-testület ülését megnyitja, vezeti, a napirendi pontok között - szükség szerint - szünetet rendel el, illetve az ülést berekeszti. E tevékenységén belül megállapítja a határozatképességet, számba veszi az igazoltan, illetve igazolatlanul távollévőket.

12.3.Ha az ülés határozatképtelenség miatt elmarad, az elnök egy héten belüli időpontra köteles az ülést ismételten összehívni, azonos napirendi pontok meghatározásával.

12.4. Az elnök gondoskodik a képviselő-testületi ülés rendjének fenntartásáról. Ennek érdekében:

  1. a tárgytól eltérő képviselőt figyelmezteti, ismétlődő esetben megvonja tőle a szót;

  2. rendre utasítja azt a képviselőt, aki a testületi ülés tekintélyét sértő kifejezést használ.

12.5. Az elnök vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirendi pont elnapolását, illetve tárgyalásának megszakítását, a napirendi pont határozathozatal nélküli lezárását. Erről a képviselő-testület vita nélkül - egyszerű szótöbbséggel - határoz, a napirendi pont tárgyalásának új időpontra történő kitűzésével együtt.

12.6. A napirendi pont alaposabb átgondolása, megbízott szakértőkkel való megtárgyalása érdekében bármely képviselőnek joga van rövid szünetet kérni.

12.7. Az elnök a napirendi pont felett vitát nyit. Ha a napirendi ponthoz nincs több hozzászóló, a vitát berekeszti.

 

12.8. A képviselőknek az elnök jelentkezésük sorrendjében adja meg a szót.

13. A döntéshozatal szabályai

13.1. A képviselő-testület a határozatait nyílt szavazással hozza. Az elnök név szerinti szavazást rendel el a jelenlévő képviselők több mint a felének kezdeményezésére. A nyílt szavazás módjára és rendjére a helyi önkormányzat képviselő-testülete nyílt szavazására vonatkozó törvényi rendelkezések alkalmazandóak.

 

13.2 Zárt ülésen tárgyalt ügyekben titkos szavazás is tartható, a jelen lévő képviselők több mint a felének kezdeményezésére.

13.3. A Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testületének döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely más nemzetiségi önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselő a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek minősül. E szabályok nem alkalmazhatóak a Nemzetiségi Önkormányzat elnökének, elnökhelyettesének megválasztására, továbbá a bizottságok létrehozására, bizottsági tisztségviselők megválasztására.

13.4. A Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testülete döntéseit határozattal hozza. A képviselő-testület határozatainak j elölése: „Herendi Német Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületének ,../20... (hó,nap) HNNÖ számú határozata”.

13.5. A határozatokat naptári évenként folyamatosan sorszámmal és évszámmal kell ellátni. A napirend elfogadása, napirendről való levétel, ügyrendi kérdés, név szerinti szavazás elrendelése esetén a képviselő-testület számozott határozat nélkül, jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt.

14. A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve

14.1. A képviselő-testületi ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

  1. az ülés helyét és

  2. időpontját;

  3. a megjelent nemzetiségi önkormányzati képviselők nevét, az ülésről történő távozásuk időpontját,

  4. a meghívottak nevét, megjelenésük tényét,

  5. a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat,

  6. az előterjesztéseket,

  7. az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, illetve az ülésen elhangzottak lényegét,

  8. a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát,

  9. a döntéshozatalban résztvevők számát,

j) a döntéshozatalból kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát,

k) az Njtv. 80. § szerinti megállapodásban megjelölt személy (jegyző vagy megbízottja) jogszabálysértésre vonatkozó jelzését,

l) a szavazás számszerű eredményét és

m) a hozott döntéseket.

14.2. A jegyzőkönyveket az ülést levezető elnök és az elnökhelyettes, mint a képviselő-testület által a képviselők közül kijelölt jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá. Bármelyikük akadályoztatása esetén a testület által a képviselők közül kijelölt jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá jegyzőkönyvet. A települési Nemzetiségi Önkormányzat elnöke a jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül megküldi a Megyei Kormányhivatalnak, valamint a helyi önkormányzat által az Njtv. 80. § szerinti megállapodásban megjelölt személyeknek (jegyző vagy megbízottja).

14.3. A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv részét képezi az ülésre szóló meghívó, a közmeghallgatásról szóló közlemény és az előterjesztések.

14.4. A Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testületi ülésére készült előterjesztések és jegyzőkönyvek - a zárt ülésre készült előterjesztések és jegyzőkönyvek kivételével - megtekinthetők. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi határozat nyilvános.

14.5. A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül. A külön törvény szerinti közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. E jegyzőkönyv készítésére egyebekben a nyilvános ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadóak.

14.6. A jegyzőkönyvekbe való betekintést az elnök biztosítja.

15. Közmeghallgatás

15.1. A Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testülete évente egy alkalommal közmeghallgatást tart.

15.2. A közmeghallgatás meghirdetéséről az elnök gondoskodik, melynek során a lakosságot a helyi sajtó útján is értesíteni kell.

15.3. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül.

16. A nemzetiségi önkormányzat vagyona és gazdálkodása

16.1. A Nemzetiségi Önkormányzat vagyona a nemzetiségi közügyek ellátását szolgálja.

16.2. A Nemzetiségi Önkormányzat vagyonára a nemzeti vagyonról szóló törvény helyi önkormányzatokra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni jelen fejezetben foglalt eltérésékkel.

16.3. A Nemzetiségi Önkormányzat vagyonának elkülönített része a törzsvagyon. A Nemzetiségi Önkormányzat a tulajdonában lévő ingó és ingatlan vagyontárgyak, valamint az őt megillető vagyoni értékű jogok köréből törzsvagyonába vonja azokat, amelyek közvetlenül a nemzetiségi közügyek ellátását szolgálják.

16.4. A törzsvagyon körébe tartozó vagyonrészek közül

  1. forgalomképtelen az állam vagy a helyi önkormányzat által a nemzetiségi az önkormányzat tulajdonába adott ingatlan, ingatlanrész, az önkormányzat működését és kötelező feladatainak ellátását szolgáló nem az állam által tulajdonba adott ingatlan vagyon, vagyonrész, vagyoni értékű jog, továbbá minden más olyan ingatlan vagyon, vagyonrész, vagyoni értékű jog, amelyet törvény vagy a Nemzetiségi Önkormányzat át nem ruházható hatáskörében, minősített többséggel meghozott határozatában annak nyilvánít,

  2. korlátozottan forgalomképesek a törzsvagyonhoz tartozó mindazon vagyonrészek, amelyek nem tartoznak az a) pontban meghatározott vagyonhoz.

16.5. A Nemzetiségi Önkormányzati bevételek forrásai különösen:

  1. az állam költségvetési támogatása,

  2. egyéb támogatások,

  3. a saját bevételek, vállalkozási bevételek,

  4. a vagyonának a hozadéka,

  5. az anyaországi és egyéb adományok,

  6. az átvett pénzeszközök.

16.6. A Nemzetiségi Önkormányzatot - a törvényben meghatározott eltérésekkel -megilletik mindazon jogok, és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

16.7. Az önkormányzati gazdálkodás biztonságáért a képviselő-testület, a szabályszerűségéért az elnök felel.

16.8. A Nemzetiségi Önkormányzat feladata vagyonának nemzetiségi célú felhasználása, lehetőség szerinti gyarapítása.

16.9. A Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testülete a költségvetését évenként határozatban állapítja meg. A költségvetési év befejezésével határoz a zárszámadás elfogadásáról.

16.10. A Nemzetiségi Önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a Herendi Polgármesteri Hivatal gondoskodik. A Nemzetiségi Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal a feladatok ellátásának részletes szabályait külön megállapodásban állapítják meg.

 

16.11. A Nemzetiségi Önkormányzat önálló pénzforgalmi számlát vezet.

16.12. A Nemzetiségi Önkormányzat nevében kötelezettséget vállalni, illetve utalványozni kizárólag az elnök - vagy az általa írásban felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő - jogosult.

16.13. Pénzügyi ellenjegyzésre a Polgármesteri Hivatal gazdasági vezetője, vagy az általa írásban kijelölt, a Polgármesteri Hivatal állományába tartozó pénzügyi szakképesítéssel rendelkező köztisztviselő jogosult.

17. Záró rendelkezések

 

17.1. Jelen szervezeti és működési szabályzat 2014.november 15-én lép hatályba.

17.2. A szervezeti és működési szabályzat közzététele a Polgármesteri Hivatal hivatalos hirdetőtábláján és Herend Város honalapján történik.

17.3. Jelen szervezeti és működési szabályzat hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 2012. június 1-jén hatályba lépett 19/2012.(V.23.) HNNÖ számú határozattal jóváhagyott szervezeti és működési szabályzat.

 

Herend, 2014. november 14.

Hudi Katalin sk.

 

ElnökHerendi Német Nemzetiségi Önkormányzat (Megállapodások,Költségvetések) :

 A Herendi Német Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületének

 

 

32/2014. (XI.12.) HNNÖ számú határozata

 

 

 

A Herendi Német Nemzetiségi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

 

 

A Herendi Német Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 113. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi Szervezeti és Működési Szabályzatot alkotja meg:

1. A Nemzetiségi Önkormányzat elnevezése és bélyegzője

1.1. A Herendi Német Nemzetiségi Önkormányzat (a továbbiakban: Nemzetiségi Önkormányzat) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.) 50. §-ának megfelelően létrejött települési nemzetiségi önkormányzati testület.

1.2. A Nemzetiségi Önkormányzat Herenden működik.

1.3. A Nemzetiségi Önkormányzat megnevezése:

Herendi Német Nemzetiségi Önkormányzat”

Német nyelven: „ Deutsche Nationalitátenselbstverwaltung Herend”

1.4. A Nemzetiségi Önkormányzat székhelye: 8440 Herend, Kossuth utca 97.

1.5. A Herendi Német Nemzetiségi Önkormányzat bélyegzője:

Kör alakú formában „Herendi Német Nemzetiségi Önkormányzat ”

Német nyelven: „Deutsche Nationalitätenselbstverwaltung Herend”

 

2. A Nemzetiségi Önkormányzat jogállása, feladat- és hatásköre

2.1. A Nemzetiségi Önkormányzat jogi személy.

2.2. A nemzetiségi önkormányzati feladat- és hatáskörök a nemzetiségi önkormányzat testületét illetik meg. A Nemzetiségi Önkormányzatot az elnök képviseli. A települési Nemzetiségi Önkormányzat testülete a képviselő-testület.

2.3 A Nemzetiségi Önkormányzat testülete a feladat- és hatáskörét a szerveire (elnök, bizottság), valamint - törvényben meghatározottak szerint - társulására átruházhatja.

2.4. A Nemzetiségi Önkormányzat testülete az átruházott hatáskör tekintetében utasítást adhat a hatáskör gyakorlásához, és e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható át.

2.5. A Nemzetiségi Önkormányzat - jogszabályi keretek között - át nem ruházható hatáskörében minősített többséggel határozza meg törvényes működésének feltételeit, így

  1. szervezeti és működése részletes szabályait az alakuló ülést követő három hónapon belül, továbbá módosítja azt a szükségessé válást követő harminc napon belül,

  2. a nemzetiségi önkormányzat elnevezését, jelképeit, az általa képviselt nemzetiség ünnepeit,

  3. vagyonleltárát, törzsvagyona körét és a tulajdonát képező vagyon használatának szabályait,

  4. a használatába adott, egyéb módon rendelkezésére bocsátott állami vagy helyi önkormányzati vagyon használatára, működtetésére vonatkozó szabályokat, továbbá e körben megköti a szükséges megállapodásokat,

  5. gazdálkodó és más szervezet alapítását vagy az ezekben való részvételt,

  6. önkormányzati társulás létrehozását vagy társuláshoz való csatlakozást,

  7. feladat- és hatáskör átvételét más önkormányzattól,

  8. amit törvény vagy a szervezeti és működési szabályzat ilyenként határoz meg.

2.6. A Nemzetiségi Önkormányzat át nem ruházható hatáskörében dönt:

  1. elnöke, elnökhelyettese megválasztásáról,

  2. bizottság létrehozásáról,

  3. bírósági ülnökök megválasztásáról,

  4. költségvetéséről és zárszámadásáról, ellátja továbbá az ezzel kapcsolatos, az államháztartás működési rendjére vonatkozó jogszabályok szerinti adatszolgáltatási teendőket,

  5. hatáskörébe tartozó kinevezésről, vezető megbízásáról,

  6. pályázat, állami támogatás iránti kérelem, igénylés benyújtásáról, támogatásról történő lemondásról,

  7. olyan ügyben, amely törvény vagy a szervezeti és működési szabályzat szerint át nem ruházható hatáskörébe tartozik.

 

2.7 A tulajdonost megillető jogosultságokról a Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testülete át nem ruházható hatáskörében minősített többséggel határoz.

3. A Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testülete

3.1. A Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testülete az Njtv. 51. § b) pontja alapján négy főből áll.

3.2 A képviselő-testületet alkotó települési nemzetiségi önkormányzati képviselők névjegyzékét jelen Szervezeti és Működési Szabályzat 1. melléklete tartalmazza.

4. A nemzetiségi önkormányzati képviselő

4.1. A nemzetiségi önkormányzati képviselő, mint a Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testületének tagja, nemzetiségi ügyekben az adott nemzetiség érdekeit képviseli. Részt vesz a Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testületi döntéseinek előkészítésében, a döntésben és a végrehajtás megszervezésében.

4.2. A nemzetiségi önkormányzati képviselő

  1. a testületi ülésen az elnöktől, elnökhelyettestől, a helyi önkormányzat jelen lévő képviselőjétől nemzetiségi önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen szóban, vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban érdemi választ kell adni,

  2. kérésére írásbeli hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, kérésére véleményét szó szerint rögzíteni kell a jegyzőkönyvben,

  3. megbízás alapján képviselheti a nemzetiségi önkormányzat testületét,

  4. köteles részt venni a testület munkájában,

  5. megbízatásának ideje alatt legalább egy alkalommal köteles részt venni a megyei kormányhivatal által szervezett ingyenes képzésen.

4.3. A nemzetiségi önkormányzati képviselő megbízatása, jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek, jogai és kötelezettségei a megbízatás megszűnésével szűnnek meg.

4.4. A nemzetiségi önkormányzati képviselő az Njtv. 103. § (1) bekezdése szerint vagyonnyilatkozatot köteles tenni.

 

4.5. A Képviselő-testület tagjai által tett vagyonnyilatkozatokat két – elnöki és elnökhelyettesi megbízással nem rendelkező – képviselő tartja nyilván és ellenőrzi.

 

4.6. A nemzetiségi önkormányzati képviselő köteles kérelmezni felvételét a köztartozásmentes adózói adatbázisba az Njtv. 107. § (3) bekezdésében foglaltak szerint.

 

4.7. A méltatlanság megállapítására az Njtv. 107. §-ában foglaltak az irányadók.

4.8. A nemzetiségi önkormányzat tisztségviselőjének és tagjának összeférhetetlenségére az Njtv. 106. §-ában foglaltak az irányadók.

4.9. A nemzetiségi önkormányzati képviselő megbízatása megszűnik:

  1. a megválasztását követő általános nemzetiségi önkormányzati választás napján, jelöltek hiányában elmaradt választás esetén az időközi választás napján,

  2. választójogának elvesztésével,

  3. összeférhetetlenségének kimondásával,

  4. méltatlanság megállapításával,

  5. lemondással,

  6. a képviselő-testület feloszlatásával,

  7. a képviselő-testület feloszlásával,

  8. ha a nemzetiségi önkormányzati képviselő annak az ülésnek az időpontjától számítva, amelyről első ízben távol maradt, egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén,

  9. a képviselő halálával.

 

5. A Nemzetiségi Önkormányzat elnöke és elnökhelyettese

5.1. A Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testülete az alakuló ülésen tagjai közül társadalmi megbízatású elnököt választ. Az elnök tanácskozási joggal veszrészt a települési önkormányzat Képviselő-testületi és bizottsági ülésén.

5.2. Az elnöknek a képviselő-testület működésével kapcsolatos feladatai:

  1. segíti a képviselők munkáját, gondoskodik a képviselők információellátásáról;

  2. összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését;

  3. képviseli a Nemzetiségi Önkormányzatot;

  4. a képviselő-testületi ülésekről készült jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv hitelesítővel együtt aláírja, és az ülést követő tizenöt napon belül megküldi azt a megyei kormányhivatalnak, valamint a helyi önkormányzat által az Njtv. 80. § szerinti megállapodásban megjelölt személynek (jegyző vagy megbízottja);

  5. kapcsolatot tart a települési önkormányzat polgármesterével, jegyzőjével;

  6. szervezi és biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodását;

  7. dönt az átruházott hatáskörbe tartozó kérdésekben;

5.3. képviselő-testület az elnök helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású elnökhelyettest választ. Az elnökhelyettes az elnök akadályoztatása esetén ellátja az elnök feladatait, illetve rendelkezik jogosítványaival.

5.4. Az elnök és az elnökhelyettesi tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületi ülést a legidősebb képviselő hívja össze és vezeti.

 

6. A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSE

6.1. Herend Város Önkormányzata biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat részére az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról.

6.2. Herend Város Önkormányzata a Polgármesteri Hivatala útján az Njtv. 80. §-ban foglaltakkal összhangban külön megállapodás alapján a következőket biztosítja:

  1. biztosítja az önkormányzat működéséhez (a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához) szükséges tárgyi és személyi feltételeket;

  2. előkészíti a testületi üléseket (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása);

  3. előkészíti a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseit, ellátja a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatokat;

  4. ellátja a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat; és

  5. az a)-d) pontokban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségeknek - a testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználata költségei kivételével - a viselése.

6.3. A Nemzetiségi Önkormányzat és Herend Város Önkormányzata a 6.2. pontban foglaltak teljesítése érdekében az önkormányzati működés feltételeinek biztosítására és az ezzel kapcsolatos feladatok ellátására vonatkozóan megállapodást kötnek. A megállapodást minden év január 31. napjáig, általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő harminc napon belül felül kell vizsgálni.

6.3.1. A megállapodásban rögzíteni kell

  1. a helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetésének előkészítésével és megalkotásával, valamint a költségvetéssel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével, továbbá a helyi nemzetiségi önkormányzat önálló fizetési számla nyitásával, törzskönyvi nyilvántartásba vételével és adószám igénylésével kapcsolatos határidőket és együttműködési kötelezettségeket, a felelősök konkrét kijelölésével,

  2. a helyi nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásaival kapcsolatosan a helyi önkormányzatot terhelő ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási, szakmai teljesítésigazolási feladatokat, továbbá a felelősök konkrét kijelölését,

  3. a helyi nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásának a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott szabályait, különösen az összeférhetetlenségi, nyilvántartási kötelezettségeket,

  4. a helyi nemzetiségi önkormányzat működési feltételeinek és gazdálkodásának eljárási és dokumentációs részletszabályaival, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjével, és az adatszolgáltatási feladatok teljesítésével kapcsolatos előírásokat, feltételeket.

6.3.2. A helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat közötti megállapodásban rögzíteni kell, hogy a jegyző vagy annak - a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő - megbízottja a helyi önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.

6.3.3. Önkormányzati működésen értendő a testületi üléseken és a közmeghallgatáson túl, a bizottságok működése, a tisztségviselői és képviselői megbízatás ellátása, valamint a kötelező önkormányzati feladatok ellátását szolgáló rendezvények megtartása is.

7. A képviselő-testület megalakulása

7.1. A Nemzetiségi Önkormányzat testületének alakuló ülését a helyi választási bizottság elnöke a választást követő 15 napon belüli időpontra hívja össze.

7.2. Az alakuló ülést a jelenlévő legidősebb nemzetiségi önkormányzati képviselő, mint korelnök vezeti a képviselő-testület elnökének megválasztásáig.

7.3. Az alakuló ülés első napirendi pontjaként a választási bizottság elnöke beszámol a testület tagjai választásának eredményéről.

7.4. A települési nemzetiségi önkormányzati képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen - választása szerint - anyanyelvén vagymagyarul, vagy mindkét nyelven az Njtv. 155. § szerinti szöveggel - választása szerint - esküt vagy fogadalmat tesz, és erről okmányt ír alá.

7.5. A nemzetiségi önkormányzati képviselő az eskü vagy fogadalom letételét megelőzően is gyakorolhatja képviselői jogait.

7.6. Az alakuló ülésen a Nemzetiségi Önkormányzat a testületének tagjai közül megválasztja az önkormányzat elnökét, elnökhelyettesét, megalkotja szervezeti és működési szabályzatát, dönthet bizottság létrehozásáról, és tiszteletdíjakról.

 

8. A képviselő-testület működése

8.1. A képviselő-testület éves munkaterv alapján működik.

8.2. A munkaterv tervezetét az elnök minden év december 31-ig, de legkésőbb a következő év első ülésén terjeszti a képviselő-testület elé.

8.3. A munkaterv összeállításáról az elnök gondoskodik. A munkaterv összeállításához az elnök javaslatot kér:

  1. képviselő-testület tagjaitól,

  2. a jegyzőtől.

8.4. A képviselő-testület működését a Polgármesteri Hivatal segíti.

 

9. A képviselő-testület összehívása

9.1. A Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testülete alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

9.2. A Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testülete szükség szerint, de évente legalább négy ülést tart (rendes ülés).

9.3. Az ülést össze kell hívni:

  1. a nemzetiségi önkormányzati képviselők több mint egynegyede (legalább két képviselő),

  2. a nemzetiségi önkormányzat bizottsága, vagy

  3. a megyei kormányhivatal kezdeményezésére, amennyiben az indítvány tartalmazza a testületi ülés összehívásának indokát, napirendjét, pontos időpontját és helyszínét (rendkívüli ülés).

9.4. Az ülést az elnök, illetve akadályoztatása, vagy a tisztség ideiglenes betöltetlensége esetén az elnökhelyettes elektronikus úton elküldött meghívóval hívja össze. Sürgős esetben a rendkívüli ülés összehívására telefonon vagy szóban is sor kerülhet.

 

9.5. A testületi ülés meghívóját a napirendi pontok írásos anyagaival együtt úgy kell elküldeni, hogy azt a testület tagjai és a meghívottak legalább 3 nappal az ülés előtt megkapják.

9.6. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének, napjának, kezdési időpontjának, a napirendi pontoknak a megjelölését, illetve az előterjesztők nevét is.

9.7.A testület ülésére - a tagokon kívül - tanácskozási joggal azokat kell meghívni, akiknek jelenlétét a jogszabály kötelezővé teszi, vagy akiknek meghívását az elnök az egyes napirendi pontok megtárgyalásához indokoltnak tartja.

10. A képviselő-testület ülései

10.1. A képviselő-testület ülései nyilvánosak.

10.2. A képviselő-testület zárt ülést tart összeférhetetlenségi, méltatlansági, és kitüntetési ügy tárgyalásakor, vagyonnyilatkozati eljárás és fegyelmi büntetés kiszabása során.

10.3. A képviselő-testület zárt ülést tarthat az érintett kezdeményezése alapján:

  1. választás,

  2. kinevezés,

  3. felmentés,

  4. vezetői megbízás, megbízás visszavonása,

  5. fegyelmi eljárás megindítása,

  6. állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor.

10.4. A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.

10.5. A testület zárt ülést tart, ha fentieken túlmenően az ügyet érintően a nyilvánosságot kizárja.

10.6. A zárt ülésen a testület tagjai, az Njtv. 80. § szerinti megállapodásban megjelölt személy (jegyző vagy megbízottja), illetve meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Az érintett meghívását törvény kötelezővé teheti.

11. Határozatképesség

11.1. Nemzetiségi Önkormányzat Képiviselő-testülete akkor határozatképes, ha az ülésen, és az adott döntés meghozatalánál a nemzetiségi önkormányzati képviselők több mint a fele jelen van. A határozatképesség megállapítása során a jelenlévő érintettet, a döntéshozatalból kizárt képviselőt, továbbá a be nem töltött képviselői helyet a jelenlevők létszámába be kell számítani. A javaslat elfogadásához

  1. egyszerű többséget igénylő döntés esetén a döntéshozatalnál jelenlévő,

  2. minősített többséget igénylő döntés esetén a megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

11.2. Az előírt támogatottság hiányában az előterjesztett javaslat elutasítottnak tekintendő.

11.3.A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozza meg a döntését.

11.4. Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete minősített többséggel dönt

  1. szervezete és működése részletes szabályairól,

  2. a nemzetiségi önkormányzat elnevezéséről, jelképeiről, a német nemzetiség ünnepeiről,

  3. vagyonleltáráról, törzsvagyona köréről és a tulajdonát képező, vagy az állam, helyi önkormányzat, vagy más nemzetiségi önkormányzat által használatába adott vagyon (vagyon elemek) használatának szabályairól,

  4. gazdálkodó és más szervezet alapításáról, megszüntetéséről, átalakításáról, vagy az ezekben való részvételről,

  5. önkormányzati társulás létrehozásáról vagy társuláshoz való csatlakozásról,

  6. feladat- és hatáskör átvételéről,

  7. arról, amit törvény vagy a szervezeti és működési szabályzat ilyenként határoz meg.

12. Tanácskozási rend

12.1. A képviselő-testület ülését az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes vezeti.

12.2. Az elnök a képviselő-testület ülését megnyitja, vezeti, a napirendi pontok között - szükség szerint - szünetet rendel el, illetve az ülést berekeszti. E tevékenységén belül megállapítja a határozatképességet, számba veszi az igazoltan, illetve igazolatlanul távollévőket.

12.3.Ha az ülés határozatképtelenség miatt elmarad, az elnök egy héten belüli időpontra köteles az ülést ismételten összehívni, azonos napirendi pontok meghatározásával.

12.4. Az elnök gondoskodik a képviselő-testületi ülés rendjének fenntartásáról. Ennek érdekében:

  1. a tárgytól eltérő képviselőt figyelmezteti, ismétlődő esetben megvonja tőle a szót;

  2. rendre utasítja azt a képviselőt, aki a testületi ülés tekintélyét sértő kifejezést használ.

12.5. Az elnök vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirendi pont elnapolását, illetve tárgyalásának megszakítását, a napirendi pont határozathozatal nélküli lezárását. Erről a képviselő-testület vita nélkül - egyszerű szótöbbséggel - határoz, a napirendi pont tárgyalásának új időpontra történő kitűzésével együtt.

12.6. A napirendi pont alaposabb átgondolása, megbízott szakértőkkel való megtárgyalása érdekében bármely képviselőnek joga van rövid szünetet kérni.

12.7. Az elnök a napirendi pont felett vitát nyit. Ha a napirendi ponthoz nincs több hozzászóló, a vitát berekeszti.

 

12.8. A képviselőknek az elnök jelentkezésük sorrendjében adja meg a szót.

13. A döntéshozatal szabályai

13.1. A képviselő-testület a határozatait nyílt szavazással hozza. Az elnök név szerinti szavazást rendel el a jelenlévő képviselők több mint a felének kezdeményezésére. A nyílt szavazás módjára és rendjére a helyi önkormányzat képviselő-testülete nyílt szavazására vonatkozó törvényi rendelkezések alkalmazandóak.

 

13.2 Zárt ülésen tárgyalt ügyekben titkos szavazás is tartható, a jelen lévő képviselők több mint a felének kezdeményezésére.

13.3. A Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testületének döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely más nemzetiségi önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselő a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek minősül. E szabályok nem alkalmazhatóak a Nemzetiségi Önkormányzat elnökének, elnökhelyettesének megválasztására, továbbá a bizottságok létrehozására, bizottsági tisztségviselők megválasztására.

13.4. A Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testülete döntéseit határozattal hozza. A képviselő-testület határozatainak j elölése: „Herendi Német Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületének ,../20... (hó,nap) HNNÖ számú határozata”.

13.5. A határozatokat naptári évenként folyamatosan sorszámmal és évszámmal kell ellátni. A napirend elfogadása, napirendről való levétel, ügyrendi kérdés, név szerinti szavazás elrendelése esetén a képviselő-testület számozott határozat nélkül, jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt.

14. A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve

14.1. A képviselő-testületi ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

  1. az ülés helyét és

  2. időpontját;

  3. a megjelent nemzetiségi önkormányzati képviselők nevét, az ülésről történő távozásuk időpontját,

  4. a meghívottak nevét, megjelenésük tényét,

  5. a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat,

  6. az előterjesztéseket,

  7. az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, illetve az ülésen elhangzottak lényegét,

  8. a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát,

  9. a döntéshozatalban résztvevők számát,

j) a döntéshozatalból kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát,

k) az Njtv. 80. § szerinti megállapodásban megjelölt személy (jegyző vagy megbízottja) jogszabálysértésre vonatkozó jelzését,

l) a szavazás számszerű eredményét és

m) a hozott döntéseket.

14.2. A jegyzőkönyveket az ülést levezető elnök és az elnökhelyettes, mint a képviselő-testület által a képviselők közül kijelölt jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá. Bármelyikük akadályoztatása esetén a testület által a képviselők közül kijelölt jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá jegyzőkönyvet. A települési Nemzetiségi Önkormányzat elnöke a jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül megküldi a Megyei Kormányhivatalnak, valamint a helyi önkormányzat által az Njtv. 80. § szerinti megállapodásban megjelölt személyeknek (jegyző vagy megbízottja).

14.3. A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv részét képezi az ülésre szóló meghívó, a közmeghallgatásról szóló közlemény és az előterjesztések.

14.4. A Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testületi ülésére készült előterjesztések és jegyzőkönyvek - a zárt ülésre készült előterjesztések és jegyzőkönyvek kivételével - megtekinthetők. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi határozat nyilvános.

14.5. A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül. A külön törvény szerinti közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. E jegyzőkönyv készítésére egyebekben a nyilvános ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadóak.

14.6. A jegyzőkönyvekbe való betekintést az elnök biztosítja.

15. Közmeghallgatás

15.1. A Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testülete évente egy alkalommal közmeghallgatást tart.

15.2. A közmeghallgatás meghirdetéséről az elnök gondoskodik, melynek során a lakosságot a helyi sajtó útján is értesíteni kell.

15.3. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül.

16. A nemzetiségi önkormányzat vagyona és gazdálkodása

16.1. A Nemzetiségi Önkormányzat vagyona a nemzetiségi közügyek ellátását szolgálja.

16.2. A Nemzetiségi Önkormányzat vagyonára a nemzeti vagyonról szóló törvény helyi önkormányzatokra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni jelen fejezetben foglalt eltérésékkel.

16.3. A Nemzetiségi Önkormányzat vagyonának elkülönített része a törzsvagyon. A Nemzetiségi Önkormányzat a tulajdonában lévő ingó és ingatlan vagyontárgyak, valamint az őt megillető vagyoni értékű jogok köréből törzsvagyonába vonja azokat, amelyek közvetlenül a nemzetiségi közügyek ellátását szolgálják.

16.4. A törzsvagyon körébe tartozó vagyonrészek közül

  1. forgalomképtelen az állam vagy a helyi önkormányzat által a nemzetiségi az önkormányzat tulajdonába adott ingatlan, ingatlanrész, az önkormányzat működését és kötelező feladatainak ellátását szolgáló nem az állam által tulajdonba adott ingatlan vagyon, vagyonrész, vagyoni értékű jog, továbbá minden más olyan ingatlan vagyon, vagyonrész, vagyoni értékű jog, amelyet törvény vagy a Nemzetiségi Önkormányzat át nem ruházható hatáskörében, minősített többséggel meghozott határozatában annak nyilvánít,

  2. korlátozottan forgalomképesek a törzsvagyonhoz tartozó mindazon vagyonrészek, amelyek nem tartoznak az a) pontban meghatározott vagyonhoz.

16.5. A Nemzetiségi Önkormányzati bevételek forrásai különösen:

  1. az állam költségvetési támogatása,

  2. egyéb támogatások,

  3. a saját bevételek, vállalkozási bevételek,

  4. a vagyonának a hozadéka,

  5. az anyaországi és egyéb adományok,

  6. az átvett pénzeszközök.

16.6. A Nemzetiségi Önkormányzatot - a törvényben meghatározott eltérésekkel -megilletik mindazon jogok, és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

16.7. Az önkormányzati gazdálkodás biztonságáért a képviselő-testület, a szabályszerűségéért az elnök felel.

16.8. A Nemzetiségi Önkormányzat feladata vagyonának nemzetiségi célú felhasználása, lehetőség szerinti gyarapítása.

16.9. A Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testülete a költségvetését évenként határozatban állapítja meg. A költségvetési év befejezésével határoz a zárszámadás elfogadásáról.

16.10. A Nemzetiségi Önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a Herendi Polgármesteri Hivatal gondoskodik. A Nemzetiségi Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal a feladatok ellátásának részletes szabályait külön megállapodásban állapítják meg.

 

16.11. A Nemzetiségi Önkormányzat önálló pénzforgalmi számlát vezet.

16.12. A Nemzetiségi Önkormányzat nevében kötelezettséget vállalni, illetve utalványozni kizárólag az elnök - vagy az általa írásban felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő - jogosult.

16.13. Pénzügyi ellenjegyzésre a Polgármesteri Hivatal gazdasági vezetője, vagy az általa írásban kijelölt, a Polgármesteri Hivatal állományába tartozó pénzügyi szakképesítéssel rendelkező köztisztviselő jogosult.

17. Záró rendelkezések

 

17.1. Jelen szervezeti és működési szabályzat 2014.november 15-én lép hatályba.

17.2. A szervezeti és működési szabályzat közzététele a Polgármesteri Hivatal hivatalos hirdetőtábláján és Herend Város honalapján történik.

17.3. Jelen szervezeti és működési szabályzat hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 2012. június 1-jén hatályba lépett 19/2012.(V.23.) HNNÖ számú határozattal jóváhagyott szervezeti és működési szabályzat.

 

Kelt: Herend, 2014. november 14.

Hudi Katalin sk. elnök

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Együtmüködési Megállapodás - 2007, innen letölthető.

2011.évi költségvetés módosítása innen letölthető.

2012.évi költségvetés innen letölthető.

2012.évi költségvetés végrehajtása innen leölthető.