Közérdekű tájékoztató!

A kedvtelésből tartott állatok, különösen az ebtartás egyes szabályairól!

Tisztelt Herendi Lakosok!

A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010.(II.26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 14.-17. §-a szerint:

A kedvtelésből tartott állatot, pl. kutyát úgy kell tartani, hogy az állat tartása lehetővé tegye annak természetes viselkedését, ugyanakkor a környező lakóközösség kialakult élet-és szokásrendjét tartósan és szükségtelenül ne zavarja.
Az állat tartási helyének olyan méretűnek kell lennie, hogy állat fajtára jellemző mozgási igényét ki tudja elégíteni.
Tilos a kistestű ebet 10 m2-nél, közepes testű ebet 15 m2-nél, nagy testű ebet 20m2-nél kisebb területen tartósan tartani. Ebet tartósan kikötve tartani tilos!

Az ebek vezetéséhez használt eszközöknek az állatra történő rögzítésére kizárólag nyakörv vagy hám használható oly módon, hogy az az állat egészségét ne veszélyeztesse.

A kutyákat úgy kell tartani, hogy ne veszélyeztessék más állatok, illetve az ember biztonságát.

Belterület közterületén ebet csak pórázon lehet vezetni. Közterületen ebet csak olyan személy vezethet, aki az eb irányítására, kezelésére és féken tartására képes.

Közterületen az eb tulajdonosának biztosítani kell, hogy az eb sem más állatot, sem embert harapásával ne veszélyeztethesse!

Szájkosarat használni kizárólag az egyed jellemzően agresszív magatartásának ismerete esetén kell.

Négy hónaposnál idősebb eb csak transzponderrel megjelölve tartható!

A transzponderrel megjelölt eb tulajdonosa, eb tartója tartási helyének megváltoztatása, vagy az állat elpusztulása esetén az adatváltozást 8 napon belül köteles a magánállatorvossal az adatbázisban regisztrálni.

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998.évi XXVII. törvény(a továbbiakban Ávt.) 4.-6. §-a értelmében:

Az állattartónak gondoskodnia kell az állat igényeinek megfelelő rendszeres, de legalább napi egyszeri ellenőrzéséről,

Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról.

A megkötve tartott vagy mozgásban egyéb módon korlátozott állat számára is biztosítani kell a zavartalan pihenés és a sérülésmentes mozgás lehetőségét.

 A szabadon tartott állatok számára- azok természetes viselkedését is figyelembe véve- biztosítani kell olyan területet, illetve létesítményt, ahol azok veszély esetén, valamint az időjárás káros hatásaival és az egészségre ártalmas hatásokkal szemben védelmet találnak.

Az állandóan zárt körülmények között tartott állat számára az állattartó köteles az állat szükségleteihez igazodó, megfelelő mozgásteret biztosítani.

Az állatnak tilos indokolatlan vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okozni, az állatot károsítani, így különösen az állatot nem szabad kínozni.

A közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek megsértésének jogkövetkezményeiről szóló 23/2014.(XII.10.) önkormányzati rendelet(a továbbiakban: önkormányzati rendelet) 12. §-a szerint megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait az az állattartó, aki:

„Az ebet közterületen, lakóház közös használatú helyiségeiben, udvarán nem tartja pórázon, illetve nem pórázon vezeti.

A harapós vagy támadó természetű ebet közterületen, lakóház közös használatú helyiségeiben és udvarán nem látja el szájkosárral.

Az állatot úgy tartja, hogy a többszintes lakóépületek közös használatú helységeit, lakások erkélyét, teraszát szennyezi.”

Kutyapiszok eltávolítása

Az Ávt. 5. § (6) bekezdése kimondja, hogy a kedvtelésből tartott állat ürülékét az állattartó a közterületről köteles eltávolítani.

Az Ávt. 43. § (1) bekezdése szerint, aki tevékenységével vagy mulasztásával az állatok védelmére, kíméletére vonatkozó jogszabály vagy hatósági határozat előírásait megsérti, vagy annak nem tesz eleget, magatartásának súlyához, ismétlődéséhez igazodó mértékű állatvédelmi bírságot köteles fizetni. A határidőre meg nem fizetett állatvédelmi bírság adók módjára behajtandó köztartozás.

Az önkormányzati rendelet 12. § (1) bekezdés d) pontja értelmében megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait az az állattartó, aki az eb által lakóház közös használatú helyiségeiben, udvaron okozott szennyeződést nem távolítja el.

Az eljárás lefolytatására és a közigazgatási bírság kiszabására a jegyző jogosult.
A közigazgatási bírság maximális összege természetes személy esetén 200.000,- Ft.

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény196. §-ának b) pontja szerint, aki a felügyelete alatt lévő állat által a közterületen, a közforgalom céljait szolgáló épületben vagy a közforgalmú közlekedési eszközön okozott szennyezés megszüntetéséről nem gondoskodik, szabálysértést követ el.

Felhívjuk az állattartók figyelmét, hogy állataikat az elvárt társadalmi együttélési szabályoknak megfelelően alkotott jogszabályi előírásoknak megfelelően tartsák!

 

Herend, 2018.05.24.

 

Tisztelettel:
Herendi Polgármesteri Hivatal